nem hivatalos oldal

Tipográfia

Versek és azok mondanivalói

versek

Versek és mondanivalóik

A világirodalomban és a magyar irodalomban is számtalan olyan esetet hallottunk már, amikor költők egy addig stabilnak hitt életút fölött pálcát törtek, és megtérve hullottak az istenség lába elé. Az ennek a megtérésnek nyomán született versek talán a leghitelesebbek, amit az átlagos versszerető olvasó el tud képzelni.

Amikor magyar jeles gondolkodók érzik szükségét, hogy olyan istenes verseket írjanak, amelyben a legbensőbb titkukat fedik fel, az egészen csodálatra méltó.

Olvasd Tovább

A Gutenberg-galaxis paradoxon 2. rész

Gutenberg-galaxis

Gutenberg-galaxis

A Gutenberg-galaxis paradoxon igazi
világjelenséggé vált a 21. század elejére. A nyomdász szakma erőteljes
felhígulásának eredményeképpen számtalan olyan kiadvány születik, és kerül a
könyvesboltok polcaiba, print reklámfelületekre, óriásposzterekre, melyek az
anyanyelvet az átlagnál magasabb minőségben használóknál elég alaposan kiveri a
biztosítékot.

Bizonyára mindenki látott-olvasott már éktelen helyesírási
hibákat olyan kiadók kiadványaiban is, amelyek pár évtizeddel ezelőtt még az
igazi nívót képviselték. Nyilván nem lehet teljes mértékben a felgyorsult,
információs társadalmat okolni mindezért, és nem lehet az ördögöt keresni a
számítógépes nyomtatásban, hiszen minden könyvnek, és minden kiadványnak
kötelező köröket kell lefutnia. Olvasd Tovább

A Gutenberg-galaxis paradoxon 1. rész

Gutenberg-galaxis

Gutenberg-galaxis

Azokban az időkben, amikor az analfabétizmus
világjelenség volt, a nyomdász szakma egyike volt a legmegbecsültebb
foglalkozásoknak, hiszen művelői rendszerint tanult, olvasott, írástudó emberek
voltak. Érdekes paradoxon, hogy mára a Gutenberg-galaxisban, amikor az
analfabétizmus lassan, de biztosan felszámolásra kerül, ez a szakma rengeteget
vesztett presztízséből. Elég nagy a valószínűsége, hogy ez nem a szakma, és a
nyomdászok hibájából alakult így.

Egy olyan világban, ahol az információ a
hatalom, és nem feltétlenül a tudás, szinte törvényszerű, hogy egy olyan
szakma, mint a nyomdászat óhatatlanul elkallódik, még inkább felhígul. A
szövegszerkesztő programok világában már nem feltétlenül fontos az anyanyelv
pontos ismerete és használata, hiszen a program úgyis kijavítja a hibákat. Vagy
mégsem?! Nem bizony. Olvasd Tovább

Dióhéjban a tipográfiáról

Tipográfia

Tipográfia

A tipográfia a nyomtatott betűkkel foglalkozó művészeti ág, illetve szakma, melynek elsődleges célja, hogy a különböző betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával esztétikus és célszerű írásképet alakítson ki. A tipográfia
folyamatosan fejlődő, változó, rugalmas és alkalmazkodó szabályrendszert alkot
a vizuális információ írott megjelenítéséhez, mely szabályok a hagyományon és a
mindenkori ízlésen alapulnak.

A szó görög eredetű, mai értelmezésében a 16. század óta használják, előtte a scrivere sine penne, azaz toll nélküli írás kifejezést
használták helyette. Az idők folyamán többféle tevékenységet soroltak a tipográfia tárgykörébe; a betűtervezést, betűmetszést, nyomdászatot, illetve a nyomdai úton történő sokszorosítást is. Ma a magyar nyelvben csak a betűkkel
való tervezést, a szöveges közlés megformálását, szöveg és kép együttes
elrendezését nevezzük tipográfiának. Olvasd Tovább

Andreas Hess, az első magyar nyomda alapítója

Hess András

Hess András

Az első nyomtatott magyar könyv elkészítője Hess
András valószínűleg német származású volt. Nevét latinos alakban használta,
vagyis Andreas Hess a helyes megnevezése, amit a Chronica
Hungarorum, a Budai Krónika ajánlása tartalmaz, továbbá ami a mű záró soraiban, a kolofónban található. “Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess”, azaz “Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által”.

A magyarországi nyomdászat története tehát bizonyosan Hess
András nevéhez fűződik. Érdekesség, hogy egyes kutatók, például Fitz József
szerint korábban, Huss lehetett a vezetékneve, melyet csak Mátyás király udvarába érkezve
változtatott meg. Olvasd Tovább

A tipográfiai tervezés célja

A tipográfiai tervezésről

A tipográfiai tervezésről

A tipográfia fontossága az ipari formatervezés tekintetében mutatkozik meg, hiszen a nyomtatott kiadványokat igyekszik figyelemfelkeltőbbé, attraktívabbá és érthetőbbé tenni az olvasók számára. Ennek okán, a tipográfiai tervezés során érdemes figyelembe venni, hogy a célnak a leginkább megfelelő betűtípust használják, a szóközök, a bekezdések, a sorközök is a lehető legnagyobb rendben legyenek. Ennek köszönhetően elérhetik azt, hogy az olvasók a szöveg mondanivalójának a fontosságára koncentrálhassanak, ezzel lehetővé téve, hogy könnyebben megértsék és elsajátítsák az adott olvasmányt.

Mindemellett, a tipográfiai tervezés további célja, hogy értéket adjon az adott szöveg számára, javítva annak olvashatóságát, kiemelve a fontosabb részeket, rendszerezve, részekre tagolva és mégis egységesítve a mű mondanivalóját. Olvasd Tovább

A tipográfia fontossága a könyvek tekintetében

A tipográfia jelentősége a könyvek szempontjából

A tipográfia jelentősége a könyvek szempontjából

Ahogyan egy falra kirakott plakát tekintetében gondosan meg van tervezve a szöveg illetve a kép arculata, vagyis a két elem közötti kapcsolat harmóniája, úgy a könyvek megtervezése és kiadása esetében is, ez a két szempont tökéletesen kell illeszkedjen egymáshoz, egy egységes egészet hozva létre. Amikor tipográfiáról beszélünk, a könyv tervezési folyamatainak az összegzésére gondolunk, azaz a szöveges rész illetve a képek megformálására és összhangjára.

A tipográfiai tervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy egy kiadott könyv esztétikailag igencsak kedvező benyomást illetve egy kellemes összhatást keltsen az olvasókban. Mondhatni hozzájárul ahhoz, hogy a könyv magára vonja a vásárlók figyelmét. Ennek okán, a tervezési folyamatok szempontjából nagyon sok elengedhetetlenül fontos elemre, feltételre érdemes odafigyelni. Olvasd Tovább