Az első nyomtatott magyar könyv elkészítője Hess
András valószínűleg német származású volt. Nevét latinos alakban használta,
vagyis Andreas Hess a helyes megnevezése, amit a Chronica
Hungarorum, a Budai Krónika ajánlása tartalmaz, továbbá ami a mű záró soraiban, a kolofónban található. „Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess”, azaz „Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által”.
A magyarországi nyomdászat története tehát bizonyosan Hess
András nevéhez fűződik. Érdekesség, hogy egyes kutatók, például Fitz József
szerint korábban, Huss lehetett a vezetékneve, melyet csak Mátyás király udvarába érkezve
változtatott meg.
Egyes kutatók munkájából úgy tudjuk, hogy Vitéz János,
esztergomi érsek megbízásából Karai László prépost hívására került a római
Lauer nyomdából Budára 1471 tavaszán. A korabeli írásos
feljegyzések azonban arra utalnak, hogy 1472 februárjában Hess még egészen
biztosan Rómában dolgozott.
Eme feltevést arra alapozzák, hogy a Hess által a Budai krónikában használt betűtípus
matricáival Lauer ekkortájt még dolgozott. Az azonban már egészen biztos
adatokon alapuló tény, hogy Hess 2000 ezüst forint támogatással 1472-ben Budán állította
fel a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb
európai államot megelőztük. 1473 után a nyomda működése véget ért, további nyomai nem
találhatóak, valószínűsíthetően Hess halála vetett véget az első magyar nyomda
működésének.
Kovács Rhewa Andrea